Kockázatértékelés

A kockázatértékelés gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, annak érdekében, hogy a munkabalesetek és az egészségkárosodások megelőzhetők legyenek.

Mi az hogy kockázatelemzés, kockázatbecslés, kockázatértékelés?

Mindhárom kifejezés ugyanarra a dokumentumra vonatkozik!

Kinek van szüksége a kockázatértékelésre?
Minden munkáltatónak, aki akár 1 fő munkavállalót foglalkoztat.

Ki készítheti el a kockázatértékelést?
A kockázatértékelés munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek számít, amelyet a kijelölt munkavédelmi szakember és a vállalat üzemorvosa közösen végeznek el. 

A kockázatértékelés gondos elemzést nyújt arról, hogy az adott munkahelyen milyen tényezők jelenthetnek veszélyt a munkavállalókra, és hogy ezek a veszélyek kiküszöbölhetők-e. Emellett meghatározza, milyen személyi, tárgyi és szervezési intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy a munkabalesetek és az egészségkárosodások elkerülhetők legyenek.

Minden munkavégzés hordozhat biztonsági és egészségügyi kockázatot, beleértve az irodai munkát is. Minden munkáltató köteles munkavédelmi kockázatértékelést végezni, amelyet az európai irányelvek valamennyi tagország számára előírnak, így nem csupán magyar sajátosság. A munkáltatónak minőségi, illetve szükség esetén mennyiségi szempontból is fel kell mérnie azokat a kockázatokat, amelyek veszélyeztethetik a munkavállalók egészségét és biztonságát, és ennek alapján olyan megelőző intézkedéseket kell tennie, amelyek javítják a munkakörülményeket. Ezeket az intézkedéseket az irányítás minden szintjén alkalmazni kell.

A Munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény) a következőképp fogalmazza meg: 
"A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról."

Mikor és milyen időközönként kell elkészíttetni a kockázatértékelést?

Az első, teljeskörű kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt kell elkészíttetni, azt követően pedig indokolt esetben, de legalább 3 évente kell elvégezni.

Indokolt esetnek kell tekinteni:

• az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,
• minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak,
• az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordul elő,
• ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

A rákkeltő anyagokkal végzett tevékenységek kockázatértékelését 2 éves gyakorisággal kell elvégezni.

A biológiai tényezők kockázatával járó tevékenységekre vonatkozó kockázatértékelést évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja

A munkavállalókat érő zajterhelés meghatározásához a kockázatértékelést évente felül kell vizsgálni.

A kockázatértékelés készítésének folyamata

Helyszíni bejárás

• A bejárás során felmérem az épület műszaki állapotát, a munkaterületeket és a munkakörnyezetet, valamint az ott alkalmazott technológiákat, munkaeszközöket, gépeket, berendezéseket és a használt veszélyes anyagokat.

• Felmérem, hogy az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételei megfelelően biztosítottak-e, ideértve a személyi, tárgyi és szervezeti körülményeket. A szemle következő lépése a munkavállalók meghallgatása, valamint a munkaköri feladataik és a végzett műveletek megtekintése.

Dokumentumok áttekintés

• A vállalati adatok rögzítése, valamint a tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk meglétének és érvényességének ellenőrzése.

Kockázatértékelés elkészítése

• Saját irodánkban megkezdjük a dokumentum összeállítását, ami a tevékenység, a munkaeszközök, gépek, vegyi anyagok és keverékek számának, egyéb kockázati tényezők számának és minőségének függvényében általában több nap.
• A felmérés során szerzett tapasztalatok alapján elkészítem a munkahelyi és a kémiai kockázatok értékelését, amelyről dokumentációt állítok össze. Amennyiben szükséges a hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedési tervet. Az intézkedések végrehajtásához határidőket is, míg a felelős személyek kijelölését a munkáltató végzi. Mivel a kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységhez kötött, a cég üzemorvosa is bevonásra kerül.
• A munkáltató felel a kockázatértékelés során feltárt hiányosságok megszüntetéséért. Az elvégzendő feladatokról nyilvántartást készítek partnereim számára, és a következő esedékes vizsgálat alkalmával automatikusan felveszem velük a kapcsolatot.

A dokumentumok átadása

• Az általunk készített kockázatértékelések minimálisan 3 dokumentumból tevődnek össze:
• Általános kockázatértékelés
• Kémiai kockázatértékelés
• Egyéni védőeszköz juttatási rend